Oké, van egy DSLR géped, de rájöttél, hogy a hozzá kapott kitobjektív nem képes mindenre. Íme pár egyszerű tipp, hogy merre lépj tovább!
A DSLR gépek cserélhető objektíve egyszerre áldás és átok. Áldás, mert nagyfokú szabadságot ad neked. Te döntheted el, hogy mire szeretnéd éppen használni a géped és egy másik objektívvel szinte egy másik gépet kaphatsz a kezedbe. Ugyanakkor átok is a cserélhető optika, mert minden darabnak mások a képességei, és minden új kihíváshoz jó lenne egy újabbat vásárolni. Isten hozott a DSLR-ek világában, ahol szinte korlátlan mennyiségű pénzt el tudsz költeni az objektívekre, és minden egyes nap rájössz, hogy jó lenne az a másik is a készletbe. Ha túl szeretnél lépni a kitobjektív határain, akkor itt van néhány tipp, hogy merre indulj el:
Teleobjektívek: A blog leírásában megígértem, hogy kerüljük a technikai halandzsát, de ez egy olyan név, amivel meg kell ismerkedned! A teleobjektíveket úgy lehet legegyszerűbben elképzelni, mint egy távcsövet. Egyetlen céljuk, hogy távolabbi dolgokat tudj velük fényképezni. Akkor érdemes ilyen objektívben gondolkodnod, ha gyakran fotózol távoli dolgokat, mondjuk állatokat. Ezeknél az objektíveknél már célszerű képstabilizátorosat vásárolni (IS, VR, VC vagy hasonló betűk szerepelnek a nevében és a leírásban szerepel a stabilizátor), mert gyengébb fényben bizony életlen lesz a képük. Csak gondolj bele, hogy több tíz méterre fotózol és a kezed mozdul egy millimétert. A fotózott tárgy ilyenkor már centiket mozdul a keresőben és a kép bizony elmosódott lesz. Ja és még egy: 70 mm gyújtótávolság felett beszélünk teleobjektívről.- Fix vagy zoom objektív: A fix objektíveket én csak „lábzoomosnak” hívom, hiszen itt nem változtatható a gyújtótávolság, hanem a lábad kell használnod: közelebb vagy távolabb sétálsz a kép tárgyához, attól függően, hogy éppen nem fér rá az egész a fotóra, vagy alig látszik, mert távol van.
A zoom objektívek esetében ez csak egy tekerintés az állító gyűrűn. Hogy miért léteznek akkor fix objektívek is? Mert sokkal egyszerűbb a felépítésük, és ezért jóval olcsóbbak és könnyebbek tudnak lenni. Ráadásul a zoomok változó gyújtótávolsága mindig egy bizonyos szintű kompromisszum a képminőség terén. A fixek képminősége általában jobb. Ez például portrézásnál nagy előny, miközben a zoom hiánya itt nem nagyon számít, hiszen keveset mozogsz fotózás közben. - Nagy fényerejű objektívek: Megint egy pici technikai hablaty: hogy mennyire sötét helyen tudsz még (vaku nélkül) fotózni, azt elsősorban az objektíved rekeszértéke dönti el.
Ez a szám minden obi nevében megtalálható és egy F betű szerepel előtte (Pl.: F4, F5.6, stb.). Meglepő módon minél kisebb ez a szám, annál több fényt képes az objektív a gépbe engedni, vagyis annál kevesebb fényben tudsz értékelhető fotót készíteni. Ha az objektíven két szám is szerepel (pl: F4-5.6) akkor az optika nem minden gyújtótávolságon tud azonos fényerőt produkálni. Ez általában az aránylag olcsóbb zoomokra jellemző. F4 alatt beszélünk nagy fényerejű objektívről és az F1.4 körüliek már kis túlzással jobban látnak a sötétben, mint te! Ja és még egy fontos dolog: Ugye milyen profik az olyan portrék, ahol csak a modell éles, a háttér pedig elmosódott? Ez is a rekesszel függ össze. Minél nagyobb a rekesz (tehát minél kisebb az F szám), annál kisebb az a távolság, ami még éles a képen, vagyis annál jobban elmosódik a háttér. Ráadásul egy fix, 50 mm-es F1.8 objektív kevesebb, mint 50 ezer forint! - Útiobjektívek: Az igazi mindenesek, melyek nem is észt veszejtően drágák. Zoom átfogásuk mindenre választ ad, akkor is, ha épületet vagy csoportot fotóznál (nagylátószög) és akkor is, ha egy 300 méterre ülő madár jobb szemének a csillanását örökítenéd meg (tele állás).
Tipikus gyújtótávolságuk 18-270 mm, vagyis képesek egy olcsóbb nagylátószögű és egy szintén olcsóbb teleobjektívet egyszerre kiváltani. Ráadásul mindezt úgy, hogy cserélgetni sem kell őket. Azért is hívják őket útiobjektívnek, mert ezzel az egy optikával minden dolgot le tudsz fotózni, ami egy nyaraláson vagy városnézésen fontos lehet. Hátrányuk, hogy a súlyuk igen nagy, ami egész napos emelgetés esetén bizony sokat számít. Fényerejük általában nem túl nagy, így a múzeumokban vagy alkonyatkor nem ezeket fogod használni, és végül a képminőségük sem éri el egy kisebb átfogású vagy pláne egy fix objektívét. - Macro, halszem és lensbaby: A speciális objektívek arra valók, hogy a hagyományostól eltérő, meglepő képeket készíts velük. Jó mókák, de az áruk elég borsos, így csak akkor gondolkodj a vásárlásukon, ha gyakran használnád őket.
Egy halszem objektív például nagyon hasznos nagyobb embertömeg vagy egy stadion belsejének lefotózásakor, de szinte biztosan inkább a szekrényen fog porosodni.
Más tészta a makróobjektív. A makrózás egy külön ág a fényképezésen belül és valóban csodás dolgokat lehet így megörökíteni. Lényege, hogy az objektív csupán néhány centiméterre van a tárgytól és például egy bogár az egész képed kitölti. Azonban a makrózás egy nagyon drága műfaj. Azok a csodás képek, amiket már láttál, nagyon drága állványokkal és speckó vakukkal készültek. Csak akkor érdemes beruháznod egy makróobjektívbe, ha komolyan foglalkozni szeretnél ezzel az ágával a fényképezésnek.
A képek a canon.hu, a nikon.hu és a tamron.com oldalról származnak
