Gyermekfotós tippek szülőknek és más bátor embereknek a nasitól a Tadzs Mahalig!

Gyermeket fotózni az egyik legnehezebb, de emellett a legcsodálatosabb dolog is. Annyi szépség, élet és vidámság a legprofibb modellek arcán sem tükröződik, mint amennyi a gyermekekben természetesen jelen van. A nehézséget pedig senkinek sem kell magyarázni, aki próbálta már a saját vagy más csemetéjét objektív végre kapni.

Az ilyen megbízások esetében én gyakran érzem úgy, hogy könnyebb lenne egy felbolydult fecskeraj minden tagjáról igazolványképet lőni, mint néhány gyermekről elkapni a legjobb pillanatot. Persze van néhány tipp, ami segíthet. (A cikk illusztrálásához saját lányomat kértem fel, aki jelenleg 5 és fél éves és mint jó fotós gyermekéhez illik, profin pózol a képeken).

A gyermek a szülő tükre: Nem tévedtél rossz oldalra! Ez nem gyermekpszichológiai tanácsadó cikk, de ez egy olyan fontos kijelentés amivel, ha tisztába kerülünk, akkor radikálisan nőnek az esélyek a jó képekre. Ha úgy gondolod, hogy most éppen érdemes lenne egy fotót lőnni a gyermekedről – vagyis bármikor – egy gyors pillanat alatt mérd fel az idegállapotodat. Ha kialvatlan, nyűgös vagy éppen éhes vagy, az valószínűleg a kicsinyített változatodra is átragad vagy már át is ragadt. Ha el tudod halasztani a kép készítését, akkor tedd meg, ha ez nem lehetséges – mondjuk olyan helyen vagytok, ahol nem gyakran fordultok meg – akkor pedig keress valami olyan dolgot, ami képes téged is lenyugtatni. Sok idegeskedéstől és elrontott alkotástól óvod meg magad.

Vaku vagy sem: Bár nincsen orvosi kutatás, ami alátámasztaná, hogy a gyermekek szemére káros a vakuzás, hat hónapos kor alatt senki sem ajánlja a közvetlen vakufényt.

Ha egy stúdióba viszed fotóztatni a gyerkőcöt, ott bizony lehetnek vakuk, de egy profi a felnőtt modellek esetében sem vakuzik egyenesen és élesen a szembe. Egyrészt ők lágyítják és szétszórják a fényt, másrészt a vakuk mindig a szemtengelyen kívül vannak. Ha beülsz a fotós elé, akkor rögtön látni fogod, hogy a vaku villanása után nem káprázik a szemed, amíg a fotósra vagy csak szimplán magad elé nézel. A fotós viszont figyelni fog arra, hogy a gyermeked a kamerába nézzen, mielőtt lenyomja az exponáló gombot, így közvetlenül ő sem fog a fénybe nézni. Ja és – talán meglepő lehet – de örömmel jelenthetem, hogy a nálam járt gyermekek közül még egyik sem ijedt meg a villanástól! Emiatt is kár aggódnod!

            De mi a helyzet, ha te fotózod a gyermeked? Kapcsold ki a vakut a gépeden és a telefonodon is! Ez két dolog miatt fontos, melyből az egyiket már taglaltam. A másik fontos dolog pedig, hogy a nyers vakufénynél – főleg, ha egyenesen szemből jön – kevés olyan dolog van, ami rondábbá teszi az embereket és a képet egyaránt. Keresd a telefonodon a villám jelet és állítsd off módba, vagy a fényképezőgépeden tedd ugyanezt a vaku beállításainál. Inkább irány a természet vagy várd meg, míg a lakásban elég fény lesz a fotózáshoz.

Hány képet készíts: A válasz egyszerű: amennyit tudsz! Az sokkal érdekesebb kérdés, hogy mennyit tégy közkinccsé belőlük. A bevett mondás itt azt tartja, hogy bárki szívesebben megnéz 5 tökéletes képet, mint 100 közepeset vagy éppen rosszat. Bár szülőként az ember napokig is el tudja nézegetni a gyerkőc képeit, az ismerősök – hasonló érzelmi kötődés híján – hamar ráunnak ugyanerre.

Angyali szemek: Nincs csodálatosabb egy ragyogó szemű kisgyermeknél. Ehhez pedig nem kell sok, csupán az, hogy a család kincse szemben legyen valamilyen fényforrással.

Persze ne gondolj közvetlenül a napra. De ha teheted akkor fotózd, amikor az ég felé néz. Ilyen csodásan ragyogó szemet még soha nem láttál.

Ijedt gyerek, rossz kép: Ha a gyermek ijedt a fotózás alatt, akkor nem lesznek jók a képek. Ó, micsoda bölcsesség – ennyi erővel azt is mondhattam volna, hogy reggel fel kel a nap. A jó kérdés, hogy mitől lesz ijedt a gyermek és hogyan védekezhetünk ellene? Nos a gyermek általában akkor viselkedik ijedten, ha valami új, ismeretlen dologgal szembesül, ami kívül esik a komfortzónáján. Lehet ez maga a fényképezőgép, a stúdió légköre vagy éppen a fotózás, mint folyamat. Adj neki időt a feloldódásra, hagyd, hogy elkezdjen játszani és mutass meg neki minden tárgyat, amit eddig nem ismert.

Legyen nála a kedvenc játéka vagy éppen az imádott nasi, mert ezek is nyugtatólag hatnak. A fotózás alatt– hacsak nem egy született tehetség – akkor ne kérd pózolásra. Alkalmazkodj te a mozgásához vagy keltsd fel a figyelmét – nekem a csettintgetés például szinte mindig beválik – és fotózd olyan távolról, ami még ésszerűen lehetséges. A zoom ebben az esetben jóbarátunk. Ja és mindig mutasd meg neki az elkészült képet, ezzel is bevonva a játékba. Persze én könnyen beszélek, hiszen a lányom már két évesen saját pózokat talált ki, és nekem csak kattogtatnom kell, de nézd el neki, hiszen két hetes kora óta fotózom megállás nélkül. 

Ne úgy fotózd, mint egy gyereket: A legtöbb gyerekfotón a szülők abból a szögből fényképezik a szemük fényét, ahogyan ők és mindenki más látja őket, vagyis felülről.

Ha lejjebb ereszkedsz, mondjuk féltérdre, akkor egy olyan világ nyílik meg előtted, amit régen szerettél, de már elfelejtetted: az ő világa. Máris sokkal izgalmasabb képeket készíthetsz, mint ahogy akkor is, ha nem ragaszkodsz az édi-bédi kicsi lurkó beállításokhoz. Bizony úgy is lehet egy gyermeket fotózni, mintha egy felnőttről készítenél képet. Kísérletezz a fényekkel és a beállításokkal és az ízlésed majd eldönti, hogy melyik lesz az igazi.

Döntsd el, hogy mi a fontos: Kevés dolog tud úgy tönkretenni egy képet, mint amikor a háttér elnyomja a rajta látható embert. Ha túl színes, mozgalmas vagy éppen fényes a háttér, akkor éppen a gyermek nem fog rajta látszani vagy kitűnni. Kerüld az ilyeneket. Ha pedig a Tadzs Mahal előtt fotózód, akkor ne állítsd az épület kapujába. Az ilyen beállításnál sajnos külön magyarázatot fog igényelni, hogy: „és látod, olyan aranyosan pózolt. Hogyhogy hol? Hát ott áll a kapuban. Az a kis folt ott alul”.

Ilyen esetekben hívd közelebb magadhoz a gyermeket úgy, hogy te nem mozdulsz közben. Minél közelebb jön, annál nagyobbnak fog látszani az épülethez képest, így játszhatsz az arányokkal, annak megfelelően, hogy ő vagy az épület a fontosabb.